There are no translations available.

Szociális lehetőségek

  
     Temetési segély


Mi szükséges a temetési segély igényléséhez?

63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól:

 32. § (1) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát.

(2) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(3) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelem elbírálásához szükséges az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata is.

33. § Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a temetési segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés igazoló számláit bemutatni.

A temetési segély olyan, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) nyújthatnak a rászorultak részére. Mivel a temetési segély biztosítása nem kötelező feladata az önkormányzatoknak, ezért e szociális ellátás igénybevételének lehetőségéről minden esetben a településeken kell érdeklődni.

Kik jogosultak a temetési segély igénybevételére?

 
A temetési segélyt biztosító települések képviselő-testületeinek önkormányzati rendeletben kell szabályozniuk a jogosultak körét, valamint az igénylés módját, azaz a temetési segély igénybevételének feltételeit .

A temetési segély szociális rászorultságtól függő ellátások körébe tartozik, ezért az csak annak a személynek részére állapítható meg, aki:

  •  úgy gondoskodott az elhunyt személy temetéséről, hogy arra nem volt köteles, vagy
  •  
  • tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyeztetik .

Az elhunytak eltemettetéséről az alábbi személyek - ebben a sorrendben - kötelesek gondoskodni:

  • elsősorban az, aki az eltemettetést szerződésben (például tartási szerződésben) vállalta;
  • másodsorban az, akit erre az elhunyt végrendelete kötelez;
  • harmadsorban a végintézkedés hiányában, az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa;
  • negyedsorban az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a törvényes öröklés sorrendje szerint.

A házastárson kívül közeli hozzátartozónak kell tekinteni az egyeneságbeli rokonokat, az örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermekeket, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülőket, valamint a testvéreket. A törvényes öröklés sorrendjét a Polgári Törvénykönyv határozza meg.

Ha az önkormányzat rendeletében biztosítja a temetési segély igénybevételének lehetőségét, úgy a szociális rászorultság megállapításához szükséges, egy főre számított maximális havi jövedelemhatárt csak úgy határozhatják meg, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat által megállapított és a jogosultságot megalapozó jövedelemhatár 2010-ben 28.500 forintnál nem lehet alacsonyabb.

Amennyiben egyedül élő személy kérelmezi a segélyt, úgy a jogosultságot megalapozó jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, azaz 2010. évben 42.750 forintnál nem lehet alacsonyabb. A segély elbírálása szempontjából egyedül élőnek kell tekinteni mindazokat, akik egyszemélyes háztartásban élnek.

Ki nem jogosult a temetési segélyre?


A temetési segély nem adható annak a személynek, aki járadékban részesült hadirokkant eltemettetéséről gondoskodott és ezért részére az elhunyt lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője temetési hozzájárulást állapított meg.

A temetési segély igénylése


A települési önkormányzathoz benyújtott temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről szóló, a segélyt kérő vagy az elhunyttal egy háztartásban élt családtag nevére kiállított számlát. A számlákat a kérelem elbírálását követően az igénylőknek visszaadják, de rávezetik a megállapított segély összegét vagy az elutasítás tényét és a határozat számát. A temetési segély megállapítható - utólagos elszámolás mellett - a költségeket igazoló számla hiányában is. Amennyiben a temetési segélyt nem a haláleset helye szerinti önkormányzattól kérik, úgy a kérelemhez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot is. A kérelem benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait az önkormányzat rendeletben szabályozza.

A temetési segély összege


A temetési segély összege nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-a. A segély a temetési költségek teljes összegét is elérheti viszont abban az esetben, ha a kiadások a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyeztetik . A személyi jövedelemadó számítása szempontjából a temetési segély adómentes szociális ellátásnak minősül.

A képviselő-testület rendeletében a temetési segély igénybevételét szabályozhatja olyan formában is, hogy azt egészben vagy részben természetbeni szociális ellátásként biztosítják .


   Özvegyi nyugdíj

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója az özvegyi nyugdíjról

A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy két feltételrendszeren nyugszik, vagyis a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerzõ és a nyugdíjigénylõ részérõl is teljesülnie kell.
A jogszerzõi oldalról előírt feltétel, hogy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idõvel rendelkezzen az elhunyt. Nyugdíjjogosultsággal rendelkezõ személy az is, aki sajátjogú nyugellátásban részesült a halál idõpontjában.
Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és (állandó) özvegyi nyugdíj illeti meg.

Kinek a részére állapítható meg az özvegyi nyugdíj?

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Ki minősül élettársnak?

Élettársak – nemüktõl függetlenül – azok, akik házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élnek. (A polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685/A. §-a.)
Az élettársi együttélést az élettársak nemétõl függetlenül és idõbeni korlátozás nélkül kell vizsgálni.

A házastárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõt megszerezte vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg (ideértve azt is, aki a mezõgazdasági szövetkezeti tagok öregségi, munkaképtelenségi járadékában, illetõleg a mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi járadékában részesült).

Az élettárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az élettárs – a házastársra elõírt feltételek fennállása esetén – csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban nem részesült.
Ha az élettársak korábban házasságban éltek, amit jogerõs bírói ítélet felbontott, a jogosultsághoz kizárólag a házasság felbontását követõ együttélési idõ vehetõ figyelembe.
Az együttélés idõtartama alatti lakcímet hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia.

Az elvált, illetve a házastársától külön élõ igénylõ milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az elvált, továbbá a házastársától külön élõ személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Ki tekinthetõ különélõ házastársnak?

Az, aki a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön él.
Megállapítható-e az özvegyi nyugdíj öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel kötött házasság esetén?
Igen, de csak abban az esetben, ha a házasságból vagy a korábbi együttélésbõl gyermek született, vagy a házasság megkötésétõl megszakítás nélkül öt éven át együtt éltek.

Milyen összegû az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak az 55 %-a (2007. január 1-jétõl 60 %-a), amely az elhunytat a halál idõpontjában öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

Ha a jogszerzõ nem nyugdíjasként halt meg, az özvegyi nyugdíj alapját képezõ rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat olyan összegben kell megállapítani, mint ami az elhunytat halála idõpontjában

  • a III. csoportos rokkantságra tekintettel megillette volna, vagy
  • az I. vagy II. csoportos rokkantságra tekintettel megillette volna, ha az elhunyt I. vagy II. csoportos rokkantsága az Országos Orvosszakértõi Intézet orvosi bizottsága által a halált megelõzõen kiadott orvosszakértõi véleménnyel igazolt.


Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élõ személynek az özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél több nem lehet.

Meddig folyósítható az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint egy évig folyósítható.
Ettõl eltérõen, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetõleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszûnését követõen ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

Azon személyek, akik a jogszerzõ halálakor

  • betöltötték a rájuk irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy
  • rokkantak, vagy
  • házastársuk jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élõ, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodnak.


Amennyiben a fenti feltételek valamelyike a házastárs (élettárs) halálától számított tíz éven belül következik be, akkor is jár az özvegyi nyugdíj a fentiekben ismertetett jogosultsági feltétel bekövetkezésének idõpontjától.
Az elvált, továbbá házastársától külön élõ özvegy részére az özvegyi nyugdíj akkor állapítható meg, ha az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a különéléstõl számított 10 éven belül bekövetkezik.

Hogyan kell igazolni a gyermek fogyatékosságát vagy tartósan fennálló betegségét?

A gyermek fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával az Országos Orvosszakértõi Intézet illetékes szakértõ bizottságának a szakvéleményével, a tartósan fennálló betegséget pedig a családi pótlékra irányadó szabályok alkalmazásával szakorvosi igazolással kell igazolni.

 

Igénylőlap letöltése itt


    Árvaellátás
 

Ki jogosult árvaellátásra?

Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermekét is -, akinek szülője a haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.

 

Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

 

Rokkantság címén az árvaellátás milyen esetben állapítható meg?

Rokkantság címén akkor állapítható meg az árvaellátás, ha:

  • a szülő elhalálozása a gyermek 16. (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a 25.) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már rokkant volt,
  • továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt megrokkan.

 

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a rokkantság tartamára jár.


 

Érinti-e az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt?

Nem, az árvaellátást ezek a tényezők nem befolyásolják.

 

Az árva részére mely időponttól lehet megállapítani az árvaellátást?

Legkorábban a jogszerző halála napjától.

 

Hány éves korig jár az árvaellátás?

Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható. Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megrokkan, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti.

 

Akkor is megállapítható és folyósítható az árvaellátás, ha az árva az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy 25 évesnél fiatalabb, és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat. Közömbös, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja a gyermek.

 

Hogyan kell igazolni a tanulmányok folytatását?

A tanulmányok folytatását az iskola által kiállított igazolással kell bizonyítani a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül. (Középiskolai tanulmányokat évente, felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányokat félévente kell igazolni a folyósító szerv felé.)

 

Milyen mértékű az árvaellátás?

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette, vagy megillette volna.

Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője rokkant.

 

Befolyásolja-e a magánnyugdíjpénztári tagság az árvaellátás összegét?

A nyugdíjmérték attól függően változik, hogy a magánnyugdíjpénztári egyéni számlán összegyűlt tagdíj összegét - illetve annak legalább az árvára eső részét - átutalták-e, illetőleg a kedvezményezett hozzátartozó vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az átutalását - a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint - kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

Ha az átutalást a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint kezdeményezték, a nyugdíj összegének kiszámítása a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés teljes figyelmen kívül hagyásával, az általános társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően történik.

A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak

 

Hol és hogyan kell az árvaellátást igényelni?

Az árvaellátás iránti igényt - ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el - az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni. Ha a jogszerző már nyugellátásban részesült, az árvaellátás iránti kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani.

Az árvaellátást az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-275/B., nyugdíjasként elhunyt jogszerző esetén a KET-330-377/2. jelű nyomtatványon kell igényelni.

 

Csatolandó iratok: halotti anyakönyvi kivonat, a gyermek születési anyakönyvi kivonata,

szükség esetén iskolalátogatási bizonyítvány, illetve a beteg gyermek egészségi állapotát igazoló 3 hónapnál nem régebbi szakorvosi igazolás.

 

Aktív korú jogszerző esetén, az előbbi iratokon túl a jogszerző szolgálati idejére vonatkozó okmányok is mellékelhetők.

 

A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

 

 

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény 54 - 56. §

168/1997.(X. 6.) Kormányrendelet 63/C-64/D. §

   Örökösödési illeték