Szociális lehetőségek

Mi szükséges a temetési segély igényléséhez?

 32. § (1) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát.

(2) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(3) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelem elbírálásához szükséges az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata is.

33. § Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a temetési segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés igazoló számláit bemutatni.

Kik jogosultak a temetési segély igénybevételére?

 
A temetési segélyt biztosító települések képviselő-testületeinek önkormányzati rendeletben kell szabályozniuk a jogosultak körét, valamint az igénylés módját, azaz a temetési segély igénybevételének feltételeit .

A temetési segély szociális rászorultságtól függő ellátások körébe tartozik, ezért az csak annak a személynek részére állapítható meg, aki:

•  úgy gondoskodott az elhunyt személy temetéséről, hogy arra nem volt köteles, vagy
 
• tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyeztetik .

Az elhunytak eltemettetéséről az alábbi személyek - ebben a sorrendben - kötelesek gondoskodni:

• elsősorban az, aki az eltemettetést szerződésben (például tartási szerződésben) vállalta;
• másodsorban az, akit erre az elhunyt végrendelete kötelez;
• harmadsorban a végintézkedés hiányában, az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa;
• negyedsorban az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a törvényes öröklés sorrendje szerint.

A házastárson kívül közeli hozzátartozónak kell tekinteni az egyeneságbeli rokonokat, az örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermekeket, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülőket, valamint a testvéreket. A törvényes öröklés sorrendjét a Polgári Törvénykönyv határozza meg.

Ha az önkormányzat rendeletében biztosítja a temetési segély igénybevételének lehetőségét, úgy a szociális rászorultság megállapításához szükséges, egy főre számított maximális havi jövedelemhatárt csak úgy határozhatják meg, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat által megállapított és a jogosultságot megalapozó jövedelemhatár 2010-ben 28.500 forintnál nem lehet alacsonyabb.

Amennyiben egyedül élő személy kérelmezi a segélyt, úgy a jogosultságot megalapozó jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, azaz 2010. évben 42.750 forintnál nem lehet alacsonyabb. A segély elbírálása szempontjából egyedül élőnek kell tekinteni mindazokat, akik egyszemélyes háztartásban élnek.

Ki nem jogosult a temetési segélyre?

A temetési segély nem adható annak a személynek, aki járadékban részesült hadirokkant eltemettetéséről gondoskodott és ezért részére az elhunyt lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője temetési hozzájárulást állapított meg.

A temetési segély igénylése

A települési önkormányzathoz benyújtott temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről szóló, a segélyt kérő vagy az elhunyttal egy háztartásban élt családtag nevére kiállított számlát. A számlákat a kérelem elbírálását követően az igénylőknek visszaadják, de rávezetik a megállapított segély összegét vagy az elutasítás tényét és a határozat számát. A temetési segély megállapítható - utólagos elszámolás mellett - a költségeket igazoló számla hiányában is. Amennyiben a temetési segélyt nem a haláleset helye szerinti önkormányzattól kérik, úgy a kérelemhez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot is. A kérelem benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait az önkormányzat rendeletben szabályozza.

A temetési segély összege

A temetési segély összege nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-a. A segély a temetési költségek teljes összegét is elérheti viszont abban az esetben, ha a kiadások a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyeztetik . A személyi jövedelemadó számítása szempontjából a temetési segély adómentes szociális ellátásnak minősül.

A képviselő-testület rendeletében a temetési segély igénybevételét szabályozhatja olyan formában is, hogy azt egészben vagy részben természetbeni szociális ellátásként biztosítják .

   Özvegyi nyugdíj

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója az özvegyi nyugdíjról

A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy két feltételrendszeren nyugszik, vagyis a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerzõ és a nyugdíjigénylõ részérõl is teljesülnie kell.
A jogszerzõi oldalról előírt feltétel, hogy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idõvel rendelkezzen az elhunyt. Nyugdíjjogosultsággal rendelkezõ személy az is, aki sajátjogú nyugellátásban részesült a halál idõpontjában.
Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és (állandó) özvegyi nyugdíj illeti meg.

Kinek a részére állapítható meg az özvegyi nyugdíj?

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Ki minősül élettársnak?

Élettársak – nemüktõl függetlenül – azok, akik házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élnek. (A polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685/A. §-a.)
Az élettársi együttélést az élettársak nemétõl függetlenül és idõbeni korlátozás nélkül kell vizsgálni.

A házastárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõt megszerezte vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg (ideértve azt is, aki a mezõgazdasági szövetkezeti tagok öregségi, munkaképtelenségi járadékában, illetõleg a mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi járadékában részesült).

Az élettárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az élettárs – a házastársra elõírt feltételek fennállása esetén – csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban nem részesült.
Ha az élettársak korábban házasságban éltek, amit jogerõs bírói ítélet felbontott, a jogosultsághoz kizárólag a házasság felbontását követõ együttélési idõ vehetõ figyelembe.
Az együttélés idõtartama alatti lakcímet hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia.

Az elvált, illetve a házastársától külön élõ igénylõ milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az elvált, továbbá a házastársától külön élõ személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Ki tekinthetõ különélõ házastársnak?

Az, aki a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön él.
Megállapítható-e az özvegyi nyugdíj öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel kötött házasság esetén?
Igen, de csak abban az esetben, ha a házasságból vagy a korábbi együttélésbõl gyermek született, vagy a házasság megkötésétõl megszakítás nélkül öt éven át együtt éltek.

Milyen összegû az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak az 55 %-a (2007. január 1-jétõl 60 %-a), amely az elhunytat a halál idõpontjában öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

Ha a jogszerzõ nem nyugdíjasként halt meg, az özvegyi nyugdíj alapját képezõ rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat olyan összegben kell megállapítani, mint ami az elhunytat halála idõpontjában

• a III. csoportos rokkantságra tekintettel megillette volna, vagy

• az I. vagy II. csoportos rokkantságra tekintettel megillette volna, ha az elhunyt I. vagy II. csoportos rokkantsága az Országos Orvosszakértõi Intézet orvosi bizottsága által a halált megelõzõen kiadott orvosszakértõi véleménnyel igazolt.

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élõ személynek az özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél több nem lehet.

Meddig folyósítható az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint egy évig folyósítható.
Ettõl eltérõen, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetõleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszûnését követõen ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

Azon személyek, akik a jogszerzõ halálakor

• betöltötték a rájuk irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy

• rokkantak, vagy

• házastársuk jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élõ, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodnak.

Amennyiben a fenti feltételek valamelyike a házastárs (élettárs) halálától számított tíz éven belül következik be, akkor is jár az özvegyi nyugdíj a fentiekben ismertetett jogosultsági feltétel bekövetkezésének idõpontjától.
Az elvált, továbbá házastársától külön élõ özvegy részére az özvegyi nyugdíj akkor állapítható meg, ha az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a különéléstõl számított 10 éven belül bekövetkezik.

Hogyan kell igazolni a gyermek fogyatékosságát vagy tartósan fennálló betegségét?

A gyermek fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával az Országos Orvosszakértõi Intézet illetékes szakértõ bizottságának a szakvéleményével, a tartósan fennálló betegséget pedig a családi pótlékra irányadó szabályok alkalmazásával szakorvosi igazolással kell igazolni.

Igénylőlap letöltése itt